Meningococcus C fertőzés
A meningococcus C baktérium döntően a torok és az orr nyálkahártyáján telepedik meg ill. szaporodik, majd cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszentéssel) terjed át másik személyre. A kórokozót hónapokig lehet hordozni annélkül, hogy betegség alakuljon ki, viszont más kontakt személy a betegséget elkaphatja. Ritkán azonban a kórokozó legyőzi a szervezet immunvédekezését, és bejutva a véráramba távoli szervekbe jut el. Így eljuthat pl. az agyhártyához és itt gyulladást hoz létre. Őszi-tavaszi szezonban a gyakoribb légúti betegségek miatt a betegség előfordulása is gyakoribb. A betegség lappangási ideje 2-10 nap.
Leginkább veszélyeztetett csoport 0-5 éves korig ill. zárt közösségben (óvoda, iskola, kollégium) tanulói.
Az agyhártyagyulladás tüneteikezdetben általában nem jellegzetesek, hasonlítanak a szokványos influenza tünetekhez, így elég nehéz felismerni. Az agyhártyagyulladás azonban súlyos, életet veszélyeztetető megbetegedés, amely akár órák alatt keringési elégtelenséget okozhat. Ezért a korai felismerés döntő jellegű lehet a betegség kimenetele tekintetében. A tünetek eltérőek lehetnek csecsemőknél ill. nagyobb gyerekeknél.
Csecsemők:
-
láz, sokszor hideg végtagok mellett,
-
hányás, étel, szopás visszautasítása,
-
petyhüdt izomzat, ingerlékenység,
-
sápadt, foltos bőrszín, semmitmondó üres tekintet,
-
nehéz ébreszthetőség vagy kábultság,
-
magas hangú nyögdécselés, sírás,
-
a fej hátrahajlik, ívben meghajló hát.
Gyermekek:
-
láz, sokszor hideg végtagok mellett,
-
hányás, néha hasmenés,
-
súlyos fejfájás, fénykerülés, aluszékonyság,
-
tarkókötöttség(állával nem tudja megérinteni a mellkasát,
-
ízületi vagy izomfájdalom,
-
szédülés, zavartság.
A fenti tünetek nem a fenti sorrendben jelennek meg ill. nem minden tünet kötelező.
A meningococcus betegség nem csak agyhártyagyulladást okozhat. A meningococcus C bakterium a vérkeringésbe jutva vérmérgezést okozhat. Ebben az esetben a kórokozók gyors szaporodásnak indulnak és mérgező, toxicus anyagokat termelnek a hajszálereket elzárva, ami számos létfontosság szervek károsodását okozzák (máj, vese, mellékvese). A bőr vérellátása romlik, csökken a vérnyomás, a vizelet elválasztás csökken és a bőrön bevérzések jelennek meg, majd elhalások. a bőrvérzések bárhol a testen elkezdődhet, mint parányi pöttyök, majd egyre nagyobb foltok formájában. ezek kis véraláfutásokhoz hasonlítanak. jellegzetes, hogy ezek a foltokra rányomva nem tűnnek el, mint pl. a rovarcsípések. A bőrvérzés észlelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni vagy a legközelebbi kórházba kell szállítani! Az állapot nagyon gyorsan romolhat és órák alatt életveszélyessé válhat. Amíg orvos nem látja nem szabad felügyelet nélkül hagyni és figyelni kell a beteg általános állapotát, ébreszthetőségét, hőmérsékletét.
Sajnos gyakori a halálozás, különösen vérmérgezés esetén, ill. ha a kezdeti, jellegtelen tünetek miatt nem ismerik fel időben a betegséget, és nem kezdődik meg haladéktalanul a vénás antibiotikum kezelést. Gyakran a gyógyulás sem tökéletes, súlyos maradványtünetek (agykárosodás, epilepszia, látás-, halláscsökkenés vagy vesztés, bőrelhalás, amputáció9 a betegségből gyógyultak jelentős részénél fennmaradnak.
A megelőzésegyetlen hatékony eszköze a védőoltás.
Országos Epidemiológiai Központ felhívása:
„Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint az elmúlt időszakban változott a C típusú N. meningitidis járványügyi helyzete. Nőtt a meningococcus C fertőzések okozta megbetegedések száma, több haláleset is előfordult.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a konjugált meningococcus C elleni vakcina protektivítása szabályszerű alapimmunizáció esetén (csecsemőkorban: első adag 3 hónapos, második adag 5 hónapos, harmadik adag 12 hónapos korban, 1 éves kor után kezdve: 1 oltásból áll), mindazon esetekben, amikor az alapimmunizáció 6 éves kor előtt történt, általában 3 évig tart. 6 éves kor feletti alapimmunizáció esetén a védelem általában 5 évig tart.
Ez azt jelenti, hogy 3, illetve 5 év után, még megfelelő alapimmunizáció esetén is védtelen a gyermek a C szerocsoportú meningococcus fertőzéssel szemben.
A fentiek alapján (függetlenül attól, hogy a gyermek úgynevezett rizikócsoportba tartozik, vagy nem) javasoljuk a 18 (25) éven aluliak mielőbbi booster (emlékeztető) oltását, illetve alapimmunizációját.
Dr. Kulcsár Andrea főorvos és dr. Mészner Zsófia főorvos.”
|